Élhető zóna

Élhető zóna

Friss topikok

Átláthatóság

2014.02.05. - Élhető zóna komment

Átláthatóság az állampolgári információs

jog gyakorlása által

 

Magyarország Alaptörvényében két és fél éve ott szerepel, hogy: „A közhatalom forrása a nép1”. Ez nem mást jelent, mint azt, hogy a magyar állam a magyar népet és annak érdekeit köteles szolgálni, attól eltérő érdeket sem maga az állam, sem pedig az államhatalom gyakorlói nem követhetnek. Mondhatni: a magyar állam és a magyar államhatalom mindenkori, aktuális gyakorlói a magyar nép „szolgái”.

De olvassuk csak tovább az Alaptörvényt – mert abban még az alábbiak is ott állnak:

(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős.

(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.2

A költségvetés kiegyensúlyozottsága és fenntarthatósága számos, részben a hatalom birtokosain kívülálló tényezőtől is függhet – azonban az átláthatóság, az átláthatóvá tétel kizárólagosan az Országgyűlés kompetenciájába tartozik, hiszen az Országgyűlés alkothat törvényt erről…

Magyarországon a 2011. évi CXII., az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályozza azt, hogy az állampolgárok mit és hogyan tudhatnak meg a saját államukról: annak aktuális működéséről, költéseiről és ezek indokairól, részleteiről. Ez a törvény csak nagyon viszonylagosan teljesíti a nyilvánosság elvét – ráadásul 2013-ban még ezt is tovább szigorították, további feltételeket állítva fel az adatigénylésekkel kapcsolatban.

Tapasztalatok hosszú sora igazolja, hogy az állampolgároknak a politikai hatalom gyakorlóinak tisztakezűségével kapcsolatos kételyei megalapozottak – ha nem így lenne, ugyan mi értelme lenne a hatalom birtokosainak úgy alakítani az állam és a költekezés átláthatóságát, hogy az számukra bármit megenged? Nehezen látható be, hogy egyes kivételes, az állam és azon keresztül a magyar nép biztonságát szolgáló és jól megindokolható eseteken kívül vajon miért nem „transzparens” a magyar állam és a közszféra? Vajon miért előrébb való az állam, a hivatalok működésének úgymond „zavartalansága”, mint az, hogy az állam minden polgára felé kész legyen késlekedés és akadályozás nélkül elszámolni?

A jelenlegi magyar szabályozás szerint az állam gyakorlatilag bármit eltitkolhat az állampolgárai elől. Ez súlyosan rongálja az állampolgároknak az államba vetett bizalmát – és ha az állampolgárok nem érzik úgy, hogy megbízhatnak az államban, akkor ez magát a demokratikus rendszert erodálja. …Mi, a magyar nép, nem kedveljük a titkolózó szolgálat – mert e titkolózás oka rendszerint valami olyasmi, amely ellentétes a közérdekkel!

Az állam és a társadalom jó működéséhez elengedhetetlen a közbizalom – és az állampolgár és állama közötti bizalmi viszony ez utóbbinak a nyitottságán, átláthatóságán és ellenőrizhetőségén alapszik. A ma a törvényekben rögzített mértékű nyilvánosság és ellenőrzési lehetőségek – a tapasztalatok szerint – messze nem képesek ezt a bizalmi viszonyt garantálni. A számtalan és szubjektíven értelmezhető-működtethető kivétel miatt az állampolgári kontroll, továbbá az államunk, az önkormányzataink és egyéb, az adófizetők pénzéből és elvileg az állampolgárok érdekében fenntartott intézményeink működése, valóságos céljai és átláthatósága ellehetetlenül.

Itt az ideje rendezni ezt a helyzetet! Erre a legkézenfekvőbb, az állampolgárok részére rendelkezésre álló alkotmányos eszköz az említett 2011. évi CXII., az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény megfelelő módosítása. Ezt egy, a témában kiírandó, eredményes, az Országgyűlésre kötelező érvényű népszavazással lehet elérni.

Ennek érdekében népszavazási kezdeményezéssel fordulunk az Országos Választási Bizottsághoz. Változtassa meg Magyarország Országgyűlése a 2011. évi CXII., az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény az alábbiak szerint:

1. Minden olyan adat, információ, szerződés, pályázat, szakmai előkészítő anyag és elszámolás nyilvános adatnak minősül és bármely magyar állampolgár, vagy Magyarország területén törvényesen működő szervezet által korlátozások nélkül kikérhető és nyilvánosságra hozható, amely:

      1. az állam, vagy bármelyik magyar önkormányzat, illetve központi, vagy önkormányzati költségvetésből gazdálkodó,
      2. vagy az Európai Unió által finanszírozott,
      3. vagy ilyen forrásokat (is) felhasználó

szervezet, intézmény gazdálkodásával, vagy annak belső szervezeti rendjével kapcsolatos, illetve részben vagy egészben központi, vagy önkormányzati költségvetésből, megvalósult, vagy tervezett beruházással van összefüggésben.

2. Nem lehet üzleti titokra hivatkozva megtagadni semmiféle olyan adathoz, információhoz való állampolgári hozzáférést, amely részben vagy egészben központi, vagy önkormányzati költségvetésből, vagy az Európai Unió által finanszírozottan megvalósult, vagy tervezett beruházással kapcsolatos. (Ez nem vonatkozik a közbeszerzések során a kiíró szervhez már beadott, de még el nem bírált pályázati dokumentációkra, mivel ez a konkurens pályázók érdekeit súlyosan sértené.)

3.  A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény hatálya alá tartozó, illetve e törvényre hivatkozással minősített információ minősítését alaposan, egyértelműen, nyilvánosan és részletesen meg kell indokolni. Az indoklás bármely magyar állampolgár által bíróság előtt megtámadható. Jogerős, a minősítés indokolatlanságát megállapító ítélet esetén a minősítés automatikusan megszűnik és az információ szabadon, bármely magyar állampolgár által megismerhető és nyilvánosságra hozható.

 

 

1 Magyarország Alaptörvénye, Alapvetések, A) cikk (3) pont

2 Magyarország Alaptörvénye, Alapvetések, N) cikk  (1), (2), (3) pontok

A bejegyzés trackback címe:

https://elhetozona.blog.hu/api/trackback/id/tr45800842
süti beállítások módosítása